Utazàsunk a szìnek csodàlatos vilàgàban folytatòdik…. Az előző bejegyzèsben igyekeztem minèl àtfogòbb kèpet adni a szìnèrzèkelèsről ès magàròl a szìnelmèletről, most pedig olyan èrdekes fogalmakròl fogsz olvasni mint a szìnösszeàllìtàs, a szìnhőmèrsèklet jelentősège illetve arròl is szò lesz, hogy milyen keverőrendszerek lèteznek ès hogyan alkalmazzàk ezeket.
Ahogy màr az előzőekben is ìrtam, a szìnvàlasztàs nem mindig egyszerű feladat. Ebben nagy segìtsègünkre van a szìnkerèk, amelyet a szìnösszeàllìtàsokban is hasznos ès elengedhetetlen eszközkènt alkalmazhatunk.
Hogyan kèszül egy szìnpaletta?
A szìnkerèk segìt a szìnek keverèsèben, a különböző szìnpalettàk ès a kontrasztok mèrtèkènek meghatàrozàsàban. A legàltalànosabb összeàllìtàsok a következőek:
- Monokròm szìnpaletta
Egy meghatàrozott szìn különböző àrnyalatai, halvàny àtmenetei alkotjàk.
- Analòg szìnpaletta
A szìnkerèken egymàs mellett elhelyezkedő szìneket tartalmazza, ezàltal enyhe kontrasztot ugyanakkor kiegyensùlyozott hatàst is kèpez.
- Kontraszton alapulò szìnpaletta
Hàrom, a szìnkerèken egysègesen elhelyezkedő àrnyalatokbòl àll ùgy mint a kèk-zöld, piros-ibolyaszìn valamint sàrga-narancssàrga, amelyek igencsak èlènk ès mozgalmas kontrasztokat alkotnak.
- Komplementer szìnpaletta
Nagyon egyszerű, ugyanakkor az összes közül a legdinamikusabb összeàllìtàs mivel a szìnkerèken kèt egymàssal szemben talàlhatò szìnből àll.
Amikor egy szìnpaletta összeàllìtàsàn dolgozol, akkor ne csak meleg vagy csak hideg szìneket alkalmazz. Hagyd hogy az egyik dominàljon ès meghatàrozza a munkàd fő àrnyalatàt, ugyanakkor tegyèl bele olyan szìnt vagy szìneket is, amelyek kontrasztot teremtenek.
Keverőrendszerek
Mielőtt mèg a szìnhőmèrsèkletről ès annak jelentősègèről ìrnèk mindenkèppen szeretnèk egy pàr szòt ejteni a keverőrendszerekről is. Kèt fajtàja lètezik ès legfőkèppen annak függvènyèben vàlasztjuk egyiket vagy màsikat, hogy mivel foglalkozunk: egy festőművèsz pèldàul biztosan a szubtraktìv szìnkeverèst, mìg egy web designer az additìv szìnkeverèst fogja alkalmazni. Làssuk milyen tulajdonsàgokkal is rendelkeznek ezek:
- Szubtraktìv szìnkeverès
Ez a keverèsi mòdszer a CMTK (Ciano, Magenta, Yellow, blacK) rendszert alkalmazza. Ebben az esetben minden egyes kromatikus elem (ciàn, magenta, sàrga) a fehèrhez adòdik majd ezek komplementer szìneit különböző mèrtèkben kivonva bàrmilyen szìnàrnyalat elkèszìthető. Mivel a fekete nem àllìthatò elő az elsődleges szìnek keverèsèből külön kerül hozzàadàsra. A fehèr szintèn nem àllìthatò elő, jelenlète a kromatikus elemek hiànyàbòl adòdik.
- Additìv szìnkeverès
Ez a mòdszer viszont az RGB (Red, Green, Blue) rendszeren alapul: minden egyes kromatikus elemet (piros, zöld, kèk) különböző mèrtèkben adnak a feketèhez ès ezàltal àllìtanak elő bàrmilyen szìnàrnyalatot. A fehèr az összes szìn összeadàsàbòl, mìg a fekete a kromatikus elemek hiànyàbòl adòdik.
A szìnhőmèrsèklet
A művèszetben a szìnhőmèrsèklet a különböző prospektìvàkbòl adòdòan màs ès màs jelentèst ölthet magàra. Sok művèsz a szìnkereket hideg ès meleg szìnekre osztva alkalmazza.
Ahogy a kèpen is làthatò, a piros, a narancssàrga ès a sàrga àltalàban meleg, mìg a kèk, a zöld ès a lila hideg szìneknek tekintjük. Az egyik a szìnkerèk egyik, a màsik pedig annak ellentètes oldalàn talàlhatò. Ha ìgy osztjuk fel a szìnkereket akkor az azt is jelenthetnè hogy az egyes szìnek hőmèrsèklete àllandò ès megvàltoztathatatlan. Valòjàban azonban a hideg-meleg àrnyalat èrzèkelèse a mellettük elhelyezkedő szìntől függ.
Ha pèldàul kèt hasonlò szìnt teszel egymàs mellè ès jòl megfigyeled őket akkor èszre fogod venni hogy, mèg ha ugyanabba a csoportba is tartoznak, az egyik melegebb a màsik pedig hidegebb àrnyalattal bìr attòl függően, hogy egy meleg vagy egy hideg szìnhez àll-e közelebb.
Ebből a megközelìtèsből nèzve viszont lehetősèged nyìlik ùgy keverni a szìneket, hogy azok enyhe kontrasztot alkossanak egymàssal de ugyanakkor harmònikus hatàst is keltsenek.
A szìnhőmèrsèklet èrzèkelèse mindenesetre rendkìvül intuitìv, ès különböző lèlektani hatàsokon is alapul.
Mièrt ilyen fontos a szìnhőmèrsèklet?
Nemes egyszerűsèggel azèrt, mert mindent befolyàsol amit làtunk. Pròbàlj meg pèldàul elkèpzelni egy tengeri naplementèt ès egy felhős-esős napot ugyazon a tengerparton – a szìnek amelyeket làtni fogsz nagyon eltèrőek lesznek ès ezàltal màs-màr èrzèssel fognak eltölteni.
A szìnhőmèrsèkletnek nemcsak a lakberendezès vilàgàban jàtszik fontos szerepet, hanem a mindennapokban is – elèg ha csak egy ùj villanykörte megvàsàrlàsàra gondolsz. Ebben az esetben is hideg, meleg vagy termèszetes àrnyalatù közül vàlaszthatsz az ìgènyeidnek megfelelően: àltalàban mindegyiken megtalàlod a CCT (Correlated Color Temperature) jelzèst ès a Kelvin-skàlàn meghatàrozott èrtèket (1000-12000 K). Minèl magasabb az èrtèk annàl hidegebb (kèkesebb) lesz a fèny.
Vàsàrlàs előtt vedd mindig figyelembe hogy a szìnhőmèrsèklet nagyban befolyàsolni fogja az adott helyisèg lègkörèt, hangulatàt:
- a hideg fèny àrnyalata a fehèrtől egèszen a vilàgoskèkig terjed
- a napfèny napközben meghaladja az 5000 Kelvint
- a termèszetes fèny a hideg ès a meleg àrnyalatokat egyarànt magàban foglalja, ìgy egysèges fehèr fènyt eredmènyez
- a meleg fèny pedig a sàrgàtòl egèszen a pirosig terjed magàba foglalva a narancssàrga àrnyalatait is
Hogyan vàlaszd ki a helyes àrnyalatot?
A meleg fèny nagyon megnyugtatò, ezàltal a szemünket sem fàrasztja. Èppen ezèrt a meleg àrnyalatù izzòk különösen ajànlottak a hàlòszobàba ès a nappaliba is. Azèrt figyeljünk oda a lakàs stìlusàra is: ha klasszikus, akkor a meleg fèny mèg jobban ki fogja emelni annak szèpsègèt. Modern berendezès esetèn ugyanez a hatàs èrhető el az enyhèn hideg àrnyalatù izzòval.
A termèszetes fènyt adò izzòk szintèn megnyugtatò, pihentető hatàssal bìrnak ès legtöbbször olvasòszobàban vagy dolgozòszobàban szoktuk alkalmazni.
A hideg fèny a tisztasàg ès a rendezettsèg èrzèsèt kelti bennünk, àltalàban üzemekben, gyàrakban ès bàrmilyen olyan helyisègben alkalmazzàk ahol èles, tiszta làtàsra van szüksèg.
